Emberek vs állatok vs növények

Amikor még nem élt ember a Földön az állatok és a növények már jelen voltak, ez egy egyszerű tény.

Az ember csak jóval később került kapcsolatba a világgal.

Azt is bátran kijelentem, hogy sok fa és állat él a Földön, amelyik sokkal öregebb bármelyik élő embernél.

Anno egy bizonyos formában el volt a növény, az állat és az ember egymással. Persze fogyasztott az ember növényt és állatot is, szüksége volt fára ahhoz, hogy melegedhessen, vagy éppen elkészíthesse az elejtett állatot, ezzel még nem is igazán volt baj szerintem. Majd ugrunk az időben egy kicsit, jó megjegyeznék annyit még, sok-sok háború folyt le, amíg el nem érkeztünk az ipari forradalomig, amikor is elkezdődött az igazi légszennyezés és fairtás.  Kicsit kuszának tűnhet az eddigi írásom, de így jönnek a gondolatok a fejemben, melyek leírásra kerülnek egyből. Elkezdtük kiaknázni a világunkban található kincseket. Mindig több és több területre lett szüksége az emberiségnek. Több ember, nagyobb terület egyenlő az erdőirtással és az állatok vadászatával, ez volt a kezdet, amely egyre csak nőtt. Fejlődött a tudomány és vele fejlődött a terjeszkedés és az éhség is nőtt, szennyeződött a levegő. Szemét mindig is termelődött a világunkban, csak nem mindegy milyen formában is jött mindez létre. Anno ugye lebomló szemetek voltak, de ahogy változott az emberiség úgy változott a szemét is, gondolok itt erre: 1838-ban Victor Regnault laboratóriumában PVC-t (polivinil-klorid) állított elő, ami ugye nem bomlik le csak nagyon hosszú idő múlva. Viszont ezért van az újrahasznosítás. Tehát a szemét az ember megjelenésével összeköthető, hiszen csak mi generálunk szemetet, amely mindent szennyez a földünkön, talajt és ez által növényt, a növényt, amelyet az állat megeszik így az állat is kap ebből a szennyezésből.  Mi emberek pusztítjuk és írtjuk az élőhelyünket. Rengeteg állat halt ki a mi rossz tevékenységünk miatt, sőt növények is megsínylik ezt az állapotot.  Oly sok növény, fa van, mely tisztítja a levegőt és semmit sem kér cserébe, nekünk csak annyit kellene tennünk, hogy hagyunk nekik területet és nem elvenni abból a kevésből is, ami megmaradt nekik. Itt egy példa: Sok út vezet erdőn át, amit az ember épített oda, mikor az állat már akkor is ott élt, s hány állat hullik el azért, mert mi elvettünk a természetes életkörnyezetükből egy darabkát.  Szegények nem tehetnek, semmiről ők csak élni szeretnének, ahogy mi is. Jó próbáljuk elszigetelni az ilyen helyeket kerítésekkel, de akkor is az ő élőhelyüket vettük el. Ezekről a dolgokról lehetne órákon és oldalakon át írni, sőt tudja az emberek nagy része mindezt és próbál is tenni az ilyen dolgok ellen, csak sajnos ez kevés, amíg olyan vezetők döntenek a helyünkben, akiket ez nem érdekel, amíg hasznuk származik, gondolok itt a szemetelésre, erdőirtásra stb..  

Az állatoknak és a növényeknek több joguk van az itt léthez, mint az embernek, ahogy írtam az elején, ők sokkal előbb jelen voltak a Földön az embernél és most is van jó pár, amely idősebb a most élőknél. Vigyázzunk rájuk, mert ha nem lettek volna, akkor nem tartanánk itt nagy valószínűséggel. Így is sok pusztulásra van ítélve. Állatfajok és növények tűnnek el, ami felborít mindent, ami eddig így volt. Figyeljünk a szemetelésre, ne irtsuk tovább az erdőket, ne vadásszunk olyan állatra, amely már csak kis létszámmal él a világunkban. Mi emberek vagyunk a felelősek a kialakult helyzetért és nekünk is kell ezt helyreállítani. A klíma és az időjárási viszonyok is ezért változnak folyamatosan, de meg is érdemeljük, hogy tanuljunk mindebből, csak lehet későn kapunk észbe, már most is késő, de talán van visszaút.

Annyit kérnek az állatok és a növények, hogy hagyjunk nekik teret, hagyjuk élni őket.